Tarnócziné Barabás Irén

1948-ban születtem Ercsiben, 25 évig éltem a szülői házban, az utolsó években már férjemmel. A rajzolás, festés mindig vonzott, porcelánfestő szerettem volna lenni. A Képzőművészeti Gimnáziumba sikeres volt a felvételim, de túljelentkezés miatt javasolták, hogy következő évben kezdjek. A hatvanas évek elején egy év kiesés jelentős anyagi terhet rótt volna szüleimre, azonban továbbtanulásomat szorgalmazták, így a gimnázium humán tagozatára jelentkeztem: négy év múlva érettségiztem, majd dolgozni kezdtem. A rajzolás, festés hosszú ideig kimaradt életemből: család, munka, továbbtanulás, szülők gondozása volt az első. Gyermekeim önállósodása és férjem pozitív hozzáállása megnyitotta a lehetőséget a szabadidő ilyen felhasználásra. 1990-ben Érden építkeztünk, majd 1996-ban ide is költöztünk. Kapcsolatba kerültem a Poly-Art Alapítvánnyal, alkotótáborain keresztül a tagokkal is egyre szorosabb ismeretséget kötöttem. Pár éve felkért az általam akkor még nem ismert IRKA irodalmi műhely egy verskötet illusztrálására. Itt kezdődött az a kapcsolat, amely a mai napig tart. Több könyv illusztrálása, kiadványok borítója készült, majd egyre inkább vonzott az irodalmi légkör, és bátortalan szárnypróbálások után a kis közösség biztatására először haikukat, majd hosszabb verseket, prózákat írtam. Az Ercsi Eötvös József Irodalmi Pályázaton, ill. az IRKA Kép-vers pályázatán versemmel díjat is nyertem. Több alkalommal (szintén pályázat) a Napút irodalmi folyóirat közölte verseimet. Megjelent egy kötetem a Poly-Art gondozásában: versekkel és festményekkel mutatkozom be. Most itt tartok. Mindig örömmel veszek részt az irodalmi klubnapokon, könyvbemutatókon, találkozom klubtársaimmal, épülök szellemileg és szociálisan. Nemcsak itt lakom, hanem már itt is élek, egyre inkább gyökeret verek, és ehhez ez a közösség adja a táptalajt.