Petrik István

Petrik István vagyok. Egerben születtem, 1962 április 5.-én. Gyermekkoromat egy hevesi faluban, Besenyőtelken töltöttem. A gimnáziumot és a főiskolát is Egerben végeztem el. Itt szereztem biológia-földrajz szakos tanári diplomát 1987-ben. Ezek után Békés-megyébe kerültem. Jelenleg is itt élek és dolgozom. Lakóhelyem Nagyszénás, munkahelyem Magyarbánhegyes. Érdeklődési területeim: olvasás, rejtvényszerkesztés, sport. Írással, versírással már kisiskolás koromban is megpróbálkoztam. Hossz évekig csak az íróasztalfióknak írtam. Csupán néhány tudtak róla, hogy verseket faragok. Kilenc éve megözvegyültem. Nagy támaszom lett a költészet. Verseim jelentős részét az utóbbi pár évben írtam. Öt éve ismertem meg a haiku-költészet csodálatos világát. Verseimben mindig a szépet keresem. Szépet az emberben, a társadalomban, a természetben. Igyekszem megénekelni az örömöt, de nélkülözhetetlen, hogy néha (olykor gyakran) a bánatról, a fájdalomról írjak. Költészetet soha, senkitől nem tanultam. Lehet, sőt biztos, hogy ez meg is látszik. Büszke vagyok, hogy a világ legszebb nyelvén alkothatok. Ez a nyelv csupa zene, csupa lüktetés. Legnagyobb példaképeim, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Utassy József, Weöres Sándor, Fodor Ákos is ezen a nyelven írnak, írtak csodákat. Én, a nép egyszerű fia is magyar nyelven vetem papírra gondolataim.